Az állatorvos tanácsai

Mérgezések

A kutyák és a macskák életében a balesetek és fertőző megbetegedések mellett a mérgezések a leggyakoribb halálokok. A "kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság" magyarázata jól hangzik, de jobban közelíti az igazságot, hogy a különböző anyagok - a mennyiség, az alkalmazási mód és az idő függvényében - a szervezetet károsító mérgekké válhatnak.

Méregnek a szó szűkebb értelmében nyilván nem a desztillált víz, hanem például az alacsony dózisban is toxikus hatású sztrichin nevezhető.

A méreg felvétele történhet szájon át (ez a leggyakoribb), belégzéssel, a bőrről vagy a nyálkahártyáról felszívódva. A kémiai szerkezetük szerint akár szerves, akár szervetlen vegyületeket képviselő mérgeket csoportosíthatjuk az elsősorban megtámadott szervrendszerek szerint - például idegmérgek, vérmérgek. Gyakorlati szempontból azonban áttekinthetőbb a méreg eredete és felhasználása szerinti csoportosítás.

1. Fertőtlenítők és bevonószerek.
2. Növényvédők és kártevők irtására használt szerek.
3. Műtrágyák.
4. Gyógyszerek és takarmánykiegészítők.
5. Növényi mérgek.
6. Gombatoxinok.
7. Állati eredetű  anyagok.

Mint kitűnik, igen széles a paletta és így a tünetek is igen változatosak lehetnek . Mégis, mikor gondoljunk mérgezésre?

A heveny eseteknél az állat hirtelen, indokolatlan rosszulléte, hányás, hasmenés, esetleg idegrendszeri tünetek és legtöbbször láztalan állapot segítheti a felsimerést. Fontos a kórelőzmény. Ha elöttünk vette fel a patkánymérget, vagy itta meg a fagyálló folyadékot, nincs min töprengeni. Figyeljünk a környezetünkre is! A megrágcsált dísznövény - például oleander, diffenbachia vagy az eltünt altatószer - fontos támpont lehet. 

A kezdetben általában lesoványodással, teljesítőképesség-romlással járó, idültmérgezések felderítése és egyéb kiváltó okoktól való elkülönítése nem tartozik a legkönnyebb állatorvosi diagnosztikai feladatok közé.

Akár véletlen, akár szándékos mérgezés történt, szükség lehet mintavételre, segítendő a diagnózis felállítását vagy egy esetleges per megnyerését. A még élő állatból vért, vizeletet, gyomor-, béltartalmat, eetleg tejet kell vizsgálatra gyűjteni, ha már elpusztult akkor a fentiekhez még máj-, vese-, izomzat-, zsírszövetdarabot is kell venni. Szerencsés - leszűkítendő a vizsgálat körét és költségeit -, ha a vélelmezett méregből is küldünk mintát.

Mérgezés gyanúja esetén a legfontosabb teendő a további méregfelvétel megakadályozása, vagy a kültakaróról való gyors eltávolítása. Meleg, stresszmentes helyet kell biztosítani az állatnak, ha lehet,  minél előbb kapjon aktív szenet amely leköti a toxinokat. Jó a tiszta víz itatása, de a tej bizonyos esetekben - különösen idegrendszeri tüneteknél - kontraindikált.

Fontos minél előbb állatorvoshoz kerüljön . Egy-két órán belül a hánytatás igen hatékonyan segít a méreg kiürítésében, későbbiekben csak az átmosás jöhet szóba.

Nagyon sokat segíthe, ha tudjuk, hogy mi okozta a mérgezést, így az általános terápián kívül a méreg speciális antidótuma (ellenméreg) is alkalmazható.

Dr. Gyökeres Sándor