Az állatorvos tanácsai

Májgyulladás

A fertőző májgyulladások nemcsak bennünket, de a környezetünkben élő állatainkat  is veszélyeztetik. A kutyákban és vadon élő rokonaikban előforduló "fertőző májgyulladás" csak elnevezésében azonos az ember fertőződését okozó májgyulladásokkal. Más a kórokozó vírus és az úgynevezett Ruburt-kór iránt csak a kutyafélék és a medvék fogékonyak, az ember nem.

Bár a megbetegedés világszerte előfordul, a kiterjedt vakcinázások eredményeként manapság a kór klinikai tünetekkel járó formája ritkábbá vált.

A 2-5 nap lappangási idő után jelentkező kórkép igen változatos lehet. Előfordul a tünetmentes átvészelés (ez idősebb kutyákban gyakori), de egy-két nap alatt elhullással végződő túl heveny, 3-5 napig tartó heveny valamint egy-két hétre elhúdódó félheveny lezajlást is megállapítottak már. A heveny formában 40-41 Celsius fokos hőmérséklet mellett az állatok elesettek, étvágytalanok, feltűnően szomjasak és gyakran hánynak. A száj nyálkahártyáján vérzések láthatók, később sárgaság is kialakul. A májtájék igen fájdalmas. A tulajdonosok legtöbbször mérgezésre gyanakodnak.

Az elhúzódó esetekben, a bőr alatti kötőszöveteben, a fejen, a nyakon és a has alján ödémák jelennek meg. A szaruhártya ödéméja a szem átmeneti vagy tartós elhomályosádását okozhatja. Ez nagyon jellemző a betegségre, megállapítása segíti a diagnózis felállítását.

Az agyvelő megbetegedése miatt ismétlődő görcsrohamok alakulhatnak ki. Ez a forma a rókákra különösen jellemző. Esetükben a hirtelen jelentkező vérzéses agyvelőgyulladás tüneteit gyors elhullás követi. A kutyák három hónap és egy év között fokozottan érzékenyek. Ilyenkor a megbetegedés többnyire elhullással végződik. Az idősebb egyedeknek jobbak a gyógyulási kilátásaik.

A beteg állatok minden váladékkal, de főleg vizeletükkel ürítik a vírust,a mely közvetlenül állatról állatra, vagy táplálékkal, vízzel és ragályfogó tárgyak közvetítésésvel is terjedhet. Járványtani szempontból fontos tudnivaló, hogy a gyógyult vagy a fertőzésen tünetmentesen átesett egyedek még fél évig üríthetik a vírust.

Ezért mindenképpen indokolt a fiatal állatok vakcinázása. Háromhetes időközzel végzett kétszeri oltás után megfelelő védettség alakul ki. Az immunizálást az anyatejjel felvett ellenanyagok kiürülése után a nyolc-tizenkettedik héten célszerű elkezdeni.

Dr. Gyökeres Sándor