Macskanátha

 

Az állatorvos tanácsai

A macskanátha

A macsakanátha több vírusos megbetegedés, így a fertőző orr-légcsőgyulladás, a calici vírus okozta nátha, a reo vírusok kiváltotta felsőlégúti problémák és tágabb értelemben Chlamydiák okozta tüdőgyulladás egyszerűsített, összefoglaló megnevezése. Ezen kívül más fertőző megbetegedés, vagy egy egyszerű meghűlés is együtt járhat légzőszervi panaszokkal.

A herpes vírus okozta fertőző orr-légcsőgyulladás bármilyen korú állatot megbetegíthet. A hideg és a magas pára kedvez a kór terjedésének.

A beteg cicák levevertek, étvágytalanok, tüsszögnek, köhögnek, orrnyílásukból, szemükből savós váladék szivárog.A második, harmadik nap elteltével ez a váladék nyálkás , gennyes jellegűvé válik. A kölykök és az idősebb egyedek gyorsan legyengülnek és a másodlagosan kialakuló baktériumos, illetve mycoplasmas szövődményekkel kell számolnunk.

A gyógyításban a tüneti kezelésnek döntő jelentősége van. Az orrnyílásokra és a szemhéjakra tapadó váladékot nedves tamponnal el kell távolítani és az állatok számára száraz, meleg tartózkodási helyről kell gondoskodni. Bár a megbetegedés hetekre is elhúzódhat, antibiotikumokkal, kiegészítő folyadékbevitellel a szövődmények megelőzhetőek.

A calici vírusok okozta nátha főként kölyökmacskákban jelentkezik. Lázas állapot, általános légzőszervi panaszok után két-három nappal a fiatal állatok sem enni, sem inni nem tudnak. A betegség jellegzetes formájában a szájüregben fekélyek jelennek meg, de hamarosan itt is kialakul a másodlagos fertőzéseket követő tüdógyulladás. Ez gyakran végzetes kimenetelű, de az időben alkalmazott infúziós és antibiotikumos terápia a gyors javulás reményével kecsegtet.

A reo vírusok kiváltotta kórképre az enyhe lefolyás jellemző, a cicák hét-tíz nap alatt spontán gyógyulnak, a felső légutakra szorítkozó megbetegedésből.

A Chlamydiás eredetű tüdőgyulladás egyoldalú kötőhártya gyulladással, egyszerű orrhuruttal kezdődik, azonban az akár két-három hétig is elhúzódó fertőzöttség a mélyebb légutak, másodlagos fertőzéseinek bemeneti kapuja, így súlyos tüdőgyulladás kiváltója lehet.

Az egyes fertőző légzőszervi megbetegedések klinikai alapon nem mindig különíthetők el. A tüneti kezelés és az ellenálló képesség fokozása a kórlefolyás tekintetében meghatározó jellegű.

A másodlagos fertőzések kialakulásának és a mélyebb légutakba való terjedésének megakadályozása a kérdés másik kulcspontja. Csak az időben és szakszerűen alkalmazott infúziós és antibiotikumos kezelésektől várható eredmény. A kutyák vírusos megbetegedései ellen már széles körben vakcináznak, a cicáknál is adott ennek a lehetősége. Már a fiatal állatokat érdemes immunizálni, mellyel hatékony védelem alakítható ki a fertőző légzőszervi megbetegedések ellen.

Dr. Gyökeres Sándor