Az állatorvos tanácsai
Álveszettség
Avjeszky Aladár 1902-ben írta le önálló bántalomként a veszettséghez hasonló tünetekkel járó vírusos megbetegedést. Az Avjeszky-féle betegség vírusának fenntartó forrása a sertés. A húsevől és a kérődzők is fertőződhetnek, az ember nem fogékony rá.
Sertésekben a kór változatos formában jelentkezik, az állat korának ls immunállapotának függvényében. A kocák elvetélhetnek, a szopósmalacoknál kényszermozgásokkal, bénulásokkal járó idegrendszeri tünetek vezetnek el az elhulláshoz. Süldökben és a felnőtt állományban a tüdőgyulladásos és hasmenéssel járó megbetegedések szaporodása utalhat a kórokozó jelenlétére, de esetenként mindössze múló lázas állapot jelentkezhet.
A betegség gazdasági kártétele jelentős, világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek a visszaszorítására. Hazánkban tavaly végezték a sertésállomány fertőzőttségének felmérését. A vírusmentes régiók kialakítása részint állománycserével, részint vakcinázási programokkal történik.
Húsevőkben és kérődzőkben a sertésektől eltérően a bántalom következetesen halállal végződik. A fogékony fajok a kórokozót hordozó, de tünetmentes sertések orr-garat és hörgő váladékával fertőződnek. legtöbbszőr szájon át, esetleg belélegzéssel.
A vírus az idegi pályák mentén jut az agyvelőbe, és 2-4 nap lappangási idő után kialakuló idegrendszeri tünetek a veszettségre emlékeztetnek. Kutyákon a feltűnő levertség, nyugtalanság után nyálfolyás, majd bénulásos tünetek jelentkeznek. Kórjelző értékű a tűrhetetlen viszketés, amely addig fokozódhat, hogy az állat darabokat téphat ki magából. Fájdalmas nyögésektől, nyüszítéstől kísérve a beteg állat egy-két nap alatt elpusztul.
A macskák különösen fogékonyak a vírusra. Például ha egy sertés telepen az ott élő cicák száma hirtelen megcsappan, a lappangó vírus aktivizálódására, vagy behurcolására számíthatunk. A cicák fájdalmas nyivákolása, öklendezés közben bőségesen nyálzanak,jellemző, hogy a pupilláik egyenlőtlenül kitágulnak.A rángógörcsök náluk is kialakulnak, de kutyákra jellemző viszketés a macskáknál nem feltétlenül jelentkezik. A veszettségtől eltérően az állatok nem támadják az embert és a halál is gyorsabban 36-48 óra alatt bekövetkezik. A betegség gyógyíthatatlan. A sertéseknél jól bevált vakcinás védekezés a húsevők esetében még nem megoldott.
A kutyák, macskák fertőződését leggyakrabban a nyers, vágóhídi termékek okozzák. Különösen veszélyes a sertésgége és légcső etetése, ezért csak felfőzés után szabad azt az állatoknak adni.
Dr. Gyökeres Sándor