Az állatorvos tanácsai

A védőoltásokról

Az immunprophylaxis mai modern korszakában az embert és az állatvilágot fenyegető fertőző betegségek jelentős részét sikerült felszámolni, illetve visszaszorítani. Az aktív immunizálás során az antigén bejuttatásával arra ösztönözzük a szervezet védekező rendszerét, hogy ellenanyagokat termeljen az adott kórokozóval szemben.

A kutya és a macsak fertőző megbetegedései elleni védekezés egyrészt az állat egészségének megőrzését, bizonyos esetekben azonban a velük érintkező embert is védik. Számos vakcina van forgalomban az 1-2 komponensűektől  egészen a 6-7 összetevőt tartalmazókig. Legismertebbek a veszettség elleni oltóanyagok, melyek alkalmazására törvény kötelez minden 3 hónapos kort betöltött eb esetén. Kutyáknál a Parvo és Corona vírusos bélgyulladás szopornyica, a fertőző májgyulladás , a Leptospirósis és a kennelköhögés a legfontosabb megbetegedések, melyek ellen célszerű védekezni. Cicák esetében is kívánatos lenne veszettség elleni oltás, de ajánlott a légzőszervi megbetegedések, a  panleucopénia esetleg a leucosis elleni vakcinázás is.

Az oltások hatékonyságát igen sok tényező befolyásolja. Csak egészséges állat képes a megfelelő immunválaszra. A férges, legyengült, esetleg már beteg állat oltása értelmetlen vag egyenesen kontraindikált. Különböző stressztényezők, gyógyszerek, toxinok káros hatása ugyancsak érvényre juthat. Az örökletes faktorok szerepe különösen túltenyésztett fajtákban sem elhanyagaolható, mind gyakoribb a genetikai hibára visszavezethető defektus. Az anyától származó ellenanyagok az élet első heteiben védik a kölyköt, de a korán bevitt antigéneket is semlegesítik. A 10-12 hetes kor előtt adott oltások előnye abban mutatkozik, hogy a szervezet a második vakcinázásra magasabb szintű immunválaszt ad, így szűkíthető az az időtartam amikor az anyai ellenanyagok már a vakcinázásra kialakultak, még nem védik az állatot. Figyelembe kell venni, hogy az anya átesett-e fertőzésen. illetve vemhessége alatt volt-e vakcinázva. Más és más esetben indokolt az élő és az inaktívált vakcinák használata, ugyan ez áll az egy vagy több komponensű alkalmazására is. Tekintetbe kell venni az aktuális járványhelyzetet, nem feltétlenül "parvo" ellen kell először oltani, tomboló szopornyica esetén. A fentiekből remélhetőleg kiderült, hogy a kérdéskör nem az oltóanyag egyszerű befecskendezéséből áll.

Állatorvos által végzett, az oltási könvyveb aláírt, lepecsételt vakcinázást tekinthetjük hitelesnek. Óvakodjunk a félszakértők kontárkodásaitól!

Megfelelően átgondolt, az adott esetre adaptált oltási program következetes végrehajtásától várhatjuk csak a lehetőleg magasabb szintű védelmet.

Dr. Gyökeres Sándor